Mindig is nagy harc folyt a világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépét tömörítő listán, hiszen általában Ázsia és Amerika küzd meg az első helyért. Jelen pillanatban a világ leggyorsabb szuperszámítógépe az USA-beli Energiaügyi Minisztériumában kapott helyet, a neve Sequioa. A rendszer 1 570 000 processzormagot tartalmaz, amelyek összességében 16,32 petaflopos teljesítményre képesek, azaz másodpercenként tíz a tizenötödiken lebegőpontos műveletet képesek elvégezni.
Tavaly nyáron a még a japánok vezettek, de mindössze egy hétre tudták megszereni az első helyet, majd a kínaiak újra megszerezték a dobogó első fokát. Ezt csak idén januárban tudták meghaladni a szigetország IT-technikusai, de nem sokáig tartott az elsőség, hiszen most már az USA vezet (kérdés, hogy meddig). Jelenleg a japán K Computer 705 024 darab Sparc64 processzormaggal, iletve 10,51 petaflopos sebességével a második, míg a kínai Tianthe 1A – a tavalyi rekorder – már csak az ötödik a listán.
Az amerikaiak friss nyertese IBM BlueGene/Q rendszerre épül, amelyben 16 magos PowerBQC processzorok dolgoznak, amelyek egyenként 1,6 gigahertzesek. A gép építését még 2009-ben jelentette be a Minisztérium, de csak tavaly őszre készült el. Akkor még csak a tizenhetedik helyezést érte el, de felbővítették, szóval most már az első.
A lista harmadik helyén szintén amerikai masina áll. A Mira 786 342 processzormaggal rendelkezik, amelyek összesen 8,16 petaflopos számítási erőt tudnak kifejteni magukból. Még egy Újvilági „csoda” található a top 10-ben: a néhai csúcstartó, a Jaguár most a hatodik helyet foglalja el.
Ha összeadnánk a top 500 összes gépének számítási teljesítményét, akkor egy évvel ezelőtt még csak 58,7 petaflopot kaptunk volna. Ez novemberre már 74,2 petaflopra nőtt, de most már 123,4 petaflop lenne az összteljesítmény. Régiók szerint az USA vezet, hiszen ott 252 gép teljesít szolgálatot, ezzel szemben Ázsiában 121, Európában pedig 106 rendszert találunk. A többi szuperszámítógép a világon szétszórva található meg. Ha gyártók szerint nézzük akkor két domináns cég van: az egyik az IBM 213 rendszerrel, a HP pedig 138-at szállított le.
Én még mondjuk arra lennék kíváncsi, hogy mennyit fogyasztanak illetve mennyi hőt termelnek ezek a gépek. Gondolom abban is csúcstartók 😀
Mire használhatnak ilyen nagy kapacitású számítógépeket?
Elsősorban tudományos számítások végrehajtására használják őket, pl.: meteorológia, fizika, űrkutatás, gyógyszerkutatás.